Az EU fenntartható fejlődési stratégiájának egyik kulcspillére az ESG. A logisztikában – akárcsak a gazdaság más ágazataiban – az új szabályozások bevezetése új vállalati kötelezettségekkel jár, többek között a jelentéstétellel. Tudja meg, mit kell tartalmaznia egy ESG-jelentésnek a közúti fuvarozásban.
ESG – mi ez?
Az EU fenntarthatósági szabályozásai megkövetelik a vállalatoktól, hogy ESG-stratégiát dolgozzanak ki. Mit jelent ez? Az elnevezés az angol kifejezések kezdőbetűiből származik:
- E (environmental) – környezet,
- S (social responsibility) – vállalati társadalmi felelősségvállalás,
- G (corporate governance) – vállalatirányítás.
A téma mélyebb megértéséhez érdemes tisztázni az ESG összefüggéseit. Ez a mozaikszó a felelős vállalatműködéshez kapcsolódó fő területeket jelöli. Mivel a jelentéstétel a vállalatok számára kötelezettségként került előírásra, célja, hogy tájékoztatást adjon a fenntartható fejlődést támogató intézkedésekről. Az ESG-jelentés a logisztikában és bármely más iparágban nemcsak jogszabályi követelmény, hanem a vállalat és a külső érintettek – például ügyfelek, befektetők vagy alvállalkozók – közötti kommunikáció egyik eszköze is. A jelentésben szereplő információk segítenek felmérni a vállalat természeti környezetre és társadalomra gyakorolt hatását.
Mit foglal magában az ESG?
Az ESG-jelentéstétel a közlekedésben (más néven fenntarthatósági jelentéstétel) olyan beszámolók elkészítését jelenti, amelyekben a fuvarozó három területen írja le tevékenysége hatásait:
- Környezeti – ez a terület mindent lefed, ami a környezeti hatásokkal és a környezetvédelemmel kapcsolatos. Egy ESG-jelentésnek a közlekedésben többek között tartalmaznia kell az üvegházhatású gázok kibocsátására, a természeti erőforrások felhasználásának kezelésére, valamint a hulladékgazdálkodásra vonatkozó információkat.
- Társadalmi – az ESG jelentés ezen része többek között a foglalkoztatáspolitikára, a munkavállalói jogokra, a munkavédelemre, az ügyfélkapcsolat-kezelésre és a vállalat társadalmi szerepvállalására terjed ki.
- Vállalatirányítás – egy ESG-jelentésnek a közlekedésben tartalmaznia kell információkat az irányítási struktúráról (az igazgatóság/felügyeleti testület összetételéről és felelősségi köreiről), a belső kontrollrendszerekről, a működés átláthatóságáról, az üzleti etikáról és a korrupcióellenes politikáról.
Szeretne akadályok nélkül új fuvarmegbízásokat szerezni? Nézze meg, hogyan biztosít a Trans.eu fuvarbörze naponta több ezer fuvarkínálathoz hozzáférést. Igényeljen hozzáférést még ma.
Mit jelent az ESG a logisztikában? Előnyök
Az ESG-stratégia a logisztikában nemcsak a jogszabályi megfelelést segíti, hanem megkönnyíti a pozitív vállalati imázs felépítését is. Konkrét nem pénzügyi adatok megosztása növeli az átláthatóságot, ami gyakran erősíti a befektetők, az ügyfelek és a munkavállalók bizalmát. Az ESG a logisztikában abban is segít, hogy felmérhetőek legyenek a vállalat kockázatai és lehetőségei a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási dimenziók mentén.
Mire van még hatással az ESG? Érdemes kiemelni például a hírnevet és a versenyképességet, mert a jelentést készítő vállalatokat gyakran felelősebbnek és a fenntartható fejlődés iránt elkötelezettebbnek tartják. A vállalat társadalomra és környezetre gyakorolt hatásáról szóló információk megosztása a további növekedéshez szükséges tőkéhez való hozzáférésre is pozitív hatással lehet.
Mikortól kötelező az ESG-jelentéstétel?
2025 júniusában bevezették az ESG jelentéstételhez kapcsolódó deregulációt. Mikortól és milyen szabályok szerint válik kötelezővé a beszámolók készítése? A változások csak a nagy-, közép- és kisvállalatokra vonatkoznak, mivel a legnagyobb vállalatok (500 főnél több alkalmazottal) számára már 2024 óta kötelező az ESG a logisztikában és más iparágakban történő jelentése.
Az eredeti rendelkezések szerint a nagyvállalatok – azaz a 250 főnél több embert foglalkoztató cégek – 2026-tól tartoztak volna kötelező jelentéstétel alá (a jelentés a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó adatokat tartalmazta volna). Ezt a határidőt két évvel kitolták. Ez azt jelenti, hogy a nagyvállalatoknak csak 2028-tól kell ESG jelentéseket benyújtaniuk (a 2027-es adatokkal).
A kötelező ESG jelentéstétel bevezetésének határideje a kisvállalatok (10 főnél több alkalmazott) és a középvállalatok (50–250 főt foglalkoztatók) esetében is módosult; eredetileg 2027-re tervezték. Végül 2029-re tűzték ki, ami azt jelenti, hogy a jelentésnek a 2028-as év adatait kell tartalmaznia.
Ezek a változások lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy alaposabban felkészüljenek az ESG-jelentések benyújtásának kötelezettségére. A fenntartható fejlődés ebben az összefüggésben nemcsak azt jelenti, hogy elkerüljük az utolsó pillanatos kapkodást, hanem azt is, hogy lehetőség nyílik fokozatosan kialakítani azokat a sztenderdeket és bevált gyakorlatokat, amelyek megkönnyítik az uniós szabályozások bevezetését, javítják a működés átláthatóságát, és növelik az ügyfelek és befektetők bizalmát.