Napi 70 millió forint – ennyi kár éri Magyarországot az európai-orosz gazdasági csatározás miatt. A kormány egyértelmű törekvése, hogy minimalizálja az exporttevékenységet folytató gazdák és vállalkozások kárait.
Az Európai Unió mintegy 400 millió eurós krízisalapot hozott létre az embargó miatt keletkező veszteségek kompenzálására. Ennek a krízisalapnak a bővítése reményében fordult Brüsszelhez Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Nagy István szerint a Magyarországra érvényes napi 70 millió forintos (330 ezer eurós) kár indokolttá teszi a 400 millió eurós krízisalap bővítését. A most elszenvedett károk csökkentésében a magyar lakosság oly módon vehet részt, ha vásárláskor előnyben részesíti a magyar termékeket.
Nagy István szavait osztotta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke is, aki szerint nemzeti összefogásra van szükség az embargó miatt kialakult helyzet okán, amit a magyar termékek vásárlásával tehetünk meg.
Az orosz embargó részleges, azaz egyes termékekre nem vonatkozik. Emiatt az exportra építő termelőket más és más mértékben érinti a most kialakult helyzet. A kacsa és a lúd ára mintegy a felére csökkent, a csirke viszont egyelőre meg tudja őrizni az árát.
A zöldség- és gyümölcstermelők egyelőre mentesülnek a problémáktól, de a szezonális jellegű termények miatt hamarosan gondokra kell számítsanak. Az orosz piac a rendszerváltás idején egyszer már megszűnt a magyar gazdaságok számára és csak az utóbbi években kezdett ismét teljesíteni. Most ez a felélénkült piac látszik elveszni. Ezek a folyamatok megakasztották a tárgyalási folyamatokat is a hazai termelők és az orosz felvásárlók között.
Megoldást jelenthet a zöldség- és gyümölcstermelők számára az új keleti piacok nyitása, ám ehhez mindenekelőtt a feldolgozó ipart kellene fejleszteni, hogy lehetővé váljon a földrajzi távolság okozta probléma áthidalása.
A tejtermékek kiszállítása ugyan a magyar termelőket nem érinti jelentős mértékben, viszont az EU-s túltermelés következtében megkezdődött a tej és tejtermékek árának csökkenése.
Mint láthatjuk, Brüsszel nem képes rövid időn belül elérni elsődleges célját Oroszországgal szemben, ellenben Moszkva egyre nagyobb likviditási problémákkal lesz kénytelen megküzdeni. Mindez pedig további negatív hatást gyakorol Magyarország teljesítményére is; akár 1 százalékkal is visszafoghatja az ország GDP-jének növekedését.