Bulgária, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia nemzetközi közúti árufuvarozói arra szeretnék ösztönözni Antonia Tajani-t, az Európai Unió elnökét, hogy az 1. Mobilitási Csomagot a következő Európai Parlamentre hagyja. A szövetségek a legutóbbi javaslatokat diszkriminatívnak nevezik, és úgy gondolják, hogy a szabályozás jelentős adminisztratív, szervezeti és pénzügyi terhet ró a fuvarozókra.
„Nem fogadhatunk el olyan javaslatokat, amelyeknek semmi közük a várt tisztességes, kiegyensúlyozott és bizonyítékokon alapuló megközelítéshez. A jelenlegi viták politizált, populista és még radikális úton haladnak az európai választások előtt, anélkül, hogy hatásvizsgálatot végeznének az iparágakra, a fogyasztókra és az EU-tagállamokra bevezetendő javasolt intézkedésekről.”
A következő javaslatokat nevezik diszkriminatívnak:
1. A nemzetközi járművezetőkre vonatkozó szabályozás
Vagy úgynevezett. lex specialis, amely a profi járművezetők EU-n belüli kihelyezésére vonatkozó részletes szabályok csomagját jelenti. A munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvben foglalt általános szabályokat már megállapították, és 2020-ban lépnek hatályba. A kelet-európai fuvarozók azt állítják, hogy a nemzetközi járművezetők nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá, mert jelentős anyagi- és adminisztratív terheket ró a fuvarozókra, mivel a professzionális tehergépjárművezetők több országban töltenek el időt munkájuk jellege miatt. Ha a fuvarozóknak különféle béreket kell kezelniük és fizetniük az utazási időért a különböző országokban; költségeik olyan magasak lesznek, hogy elveszítik versenyképességüket. Azon kisvállalkozások esetében, amelyek nem rendelkeznek szakmunkásokkal, különösen nehéz lesz megfelelni ezeknek az adminisztratív követelményeknek.
2. A heti pihenés tilalma a kamionfülkében
A kelet-európai fuvarozók kifogásolják a tilalmat a megfelelő parkolási infrastruktúra hiánya miatt. E rendelet értelmében a gépjárművezetők heti pihenőlyüket a teherautók kabinján kívül kell tölteniük, a rakományt felügyelet nélkül és a nyílt úton veszélyeztetve kell hagyniuk. A fuvarozók szerint jelentősen több és biztonságosabb parkolóhelyre van szükség a teherautók számára. A VEDA (amely a Highway Inn Menedzserek Német Szövetsége) tanulmánya szerint Németországnak 31 ezer parkolóhelyre van szüksége a teherautók számára. És a helyzet más országokban nem sokkal jobb.
3. A kamionoknak haza kell térniük
A fuvarozónak úgy kell megszerveznie a járművezetők munkarendjét, hogy legalább négy hetente hazatérhessenek – vagy ha a járművezető úgy dönt, akár két rövidebb pihenőt is tarthat, három hét után amit az utakon töltött. A keleti fuvarozó cégek képviselői azonban azt állítják, hogy minél távolabb van a vállalat székhelye, annál nehezebb és drágább a visszatérés.
4. A kabotázs szabályozása
A kabotázs tekintetében a rendelet legfeljebb 3 műveletet tesz lehetővé 7 napon belül. Az Európai Tanács szerint az ellenőrzésnek hatékonyabbnak és eredményesebbnek kell lennie. A szisztematikus kabotázs megelőzése érdekében 5 napos „lehűlési” időszakot kell bevezetni, mielőtt a kabotázs további műveleteit ugyanazon az országban ugyanazon járművel lehet elvégezni. A hét ország fuvarozói szövetsége szerint azonban a kabotázs túlzottan korlátozott lenne.
Mindez nyilvánvalóan sérti az alapvető szabadságot, az egységes piacot és az EU környezetvédelmi politikáját. ”- állítják a nemzetközi közúti árufuvarozók.
[source: trans.info]
Érdekelheti Önt akár:
Márciusi kamionstopok Európában
Hatályba lépet a 2000 eurós büntetés a heti pihenőidő kabinban töltéséért Spanyolországban
